A Romániai Magyar Szó időnként szemlézi a helyi lapokat. A mostani számban a következő kiadványokról volt szó: Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap), Lugosi Hírmondó, Szilágysági Vidéki Napló (Zilah, független polgári hetilap), Források (a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja), Szilágyság (Zilah, közéleti, közművelődési hetilap), Erdővidéki Lapok (helytörténeti, helyrajzi és néprajzi folyóirat, Barót, főszerkesztő: Demeter László). /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2003. július 5.
Tavaly volt az áttörés, amikor Pusztinán és Klézsén intézményesített keretben is megindult a magyar nyelvoktatás, az elmúlt napokban ismét fordulóponthoz érkezett a moldvai csángómagyar iskolásgyerekek ügye. A bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által az utóbbi időben folytatott tájékoztató-meggyőző munka eredményeként más csángóföldi falvakban is több tucatnyi szülő fogalmazott meg hivatalos, közjegyző által hitelesített kérést, amelyben kifejezi óhaját: gyermeke tanulhassa a magyar nyelvet az iskolában. Júl. 3-án megbeszélés zajlott le a bákói megyeházán. A Bákóba érkezett RMDSZ-küldöttség tagjait, Markó Béla szövetségi elnököt, Szép Gyula művelődésügyi alelnököt, Márton Árpád képviselőt, valamint Szepessy Lászlót, a marosvásárhelyi Elnöki Hivatal vezetőjét a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének székhelyén Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök tájékoztatták a kezdeményezés részleteiről, átfogó helyzetképet nyújtva egyúttal a csángómagyarok mindennapjairól is. Szó esett többek között a csángóföldi iskolákban és iskolán kívül magyar nyelvet oktatók javadalmazásáról, az Erdélyben vagy épp Bukarestben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakásköltségeinek fedezéséről, a státustörvényből eredő, gyermekes családoknak szánt támogatás folyósításáról, valamint a csángómagyarok megélhetési lehetőségeiről (a férfiak közül sokan dolgoznak vendégmunkásként Magyarországon, illetve Olasz- és Spanyolországban, valamint Izraelben). Elhangzott, hogy egyes csángóföldi papok igyekeznek - lebeszélés vagy akár megfélemlítés révén - eltéríteni a magyaroktatásról a szülőket. Markó Béla szerint jó lenne, ha létrehoznák klézsei székhellyel az RMDSZ Bákó megyei szervezetét. A prefektúrai megbeszélésen az RMDSZ-küldöttség tagjai, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke és alelnöke mellett jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus, illetve a Bákó megyei főtanfelügyelő, Gheorghi Iorga. A bő félórás találkozó sikeres volt, a vártnál könnyebben elvi megállapodás született további egy-egy, magyar nyelvet tanuló csoport ősszel történő indításáról Frumószán, Magyarfaluban, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Somoskán, valamint Pusztinán. Markó Béla elmondta, megegyezetek abban, hogy a más településen megfogalmazott kéréseket is jóváhagyják, így újabb csoportok alakulhatnak. Remélhető, hogy szeptemberre az eddigi 31 mellett még közel 140 csángó gyermek ismerkedhet majd szülőhelyén a magyar nyelvvel és kultúrával. Bilibók Jenő úgy látta, hogy meglepő könnyedséggel született meg a beleegyezés, eddig apró kifogásokat hoztak föl, amelyek miatt szerintük nem indulhatnak újabb csoportok. Bilibók Magyarországra indul, támogatást kér az Erdélyben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakás-költségeinek térítéséhez. /(Szonda Szabolcs): Kedvező fejlemény a csángóföldi magyaroktatás ügyében: ősszel további csoportok indulhatnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2003. július 10.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének bákói székhelyén, annak harminc év körüli vezetőit, Bartha Andrást és Bilibók Jenőt hallgatva érezhető, hogy a magyar nyelv oktatásának ügyében folytatott kitartó munkájuk során meg kellett találniuk az egyensúlyt, csángómagyar szülőkkel beszélgetve, az esetleges fenntartások, félelmek, illetve az identitásőrzést szolgáló kulturális jogok között. A Pusztinai Általános Iskola magyar anyanyelvű csoportjának kéthavonta megjelenő iskolai lapja, az Első Magyaróra idei május-júniusi számában így fogalmaz az egyik diák, Beta Agneza: "Biztos jövőre több gyerek lesz, amelyik magyarul fog tanulni az iskolában, és ennek nagyon örülök. Azt szeretném, hogy minden gyerek az iskolából tanuljon magyarul. (...) Általában a pusztinai emberek magyarul beszélnek, mert azt örökölték a szüleiktől.". Aztán több diák vélekedése: "Én a magyar nyelvet tudom tanulni.", "Én örökké megyek a magyarórára.", "Én szeretek járni a magyarórára."... /Szonda Szabolcs: A gyermeki óhaj és a politika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2003. október 28.
Szeptemberben újabb kiadvány látott napvilágot, a Sarmasági Hírmondó (a község közéleti, közművelődési lapja, kiadja a Pro Sarmaság Alapítvány). Sarmaság Zilah után a legnagyobb lélekszámú magyarsággal rendelkező nagyközség. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2003. december 15.
Kevésbé ismert lapokban tallózott a napilap munkatársa. Ezek a lapok: Források (a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja), Heti Tükör (zilahi független lap), Agrárium (információs és ismeretterjesztő mezőgazdasági hetilap) és Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye). /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2004. augusztus 18.
A Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Karának keretében működő Hungarológia Tanszéken a 2004-2005-ös egyetemi tanévre 30 hely (15 ingyenes és 15 fizetéses) áll az érdeklődők rendelkezésére, tájékoztatott dr. Zsigmond Győző egyetemi előadótanár, tanszékvezető. A magyar főszakkal társítva többek között angol, francia, német, orosz, olasz, spanyol és román mellékszakon végezhetők el a tanulmányok. A Hungarológiai Tanszék együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának két magyar tanszékével, illetve Magyarország több felsőoktatási intézményével. A Hungarológia Tanszéken idén ősszel ismét indul mesterképző (magiszteri) évfolyam, egyéves időtartammal. /Szonda Szabolcs: Új tanévre készül a bukaresti Hungarológia Tanszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2004. augusztus 20.
Aug. 18-án kezdődött Zetelakán az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) szervezésében nyaranta sorra kerülő irodalmi tábor. A megnyitón Fodor Sándor, az írószervezet nemrég leköszönt, illetve Sántha Attila, az E-MIL jelenlegi elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Sántha beszámolt az E-MIL rendezvényeiről is. Pomogáts Béla irodalomtörténész vitaindító előadásában a magyar irodalmi-kulturális folyóiratokról beszélt. A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat estjén az 1997-ben indult folyóiratot Ferenczes István főszerkesztő, Fekete Vince és Molnár Vilmos rovatvezetők, valamint Lövétei Lázár László szerkesztőségi titkár képviselték. A jelenleg 1600 példányban megjelenő, 800 előfizetővel rendelkező folyóirat nagy hangsúlyt fektet szépirodalmi alkotásokra, valamint az oral history (elbeszélt történelem) műfajához tartozó, főként 20. századi vonatkozású szövegekre. /Szonda Szabolcs: Megkezdődött az E-MIL irodalmi tábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2004. augusztus 21.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi tábora zajlik Zetelakán. Előadások hangzanak el, folyóiratok, intézetek mutatkoznak be. A legtöbb jelenlévő a találkozási lehetőséget tartja az írótábor legfőbb előnyének. /Székely Judit: Írók Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./ Folytatódott a magyar irodalmi-kulturális kiadványok bemutatkozása. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen havilap viszonylag friss képződmény, nemrég levált a Nyugati Jelen című napilapról (amelynek addig a melléklete volt). A most 16 oldalas kiadvány 24 oldalasra kíván felfejlődni, példányszámát illetően már most komoly adattal büszkélkedhet: 10 260 példányát Magyarországon és idehaza egyaránt terjesztik, előfizetőinek száma közel 5000. Az interneten jelentkező lapok közül Ónagy Zoltán budapesti prózaíró a Terasz című virtuális magazin kulturális-irodalmi szekciójáról beszélt, amelynek főszerkesztője. A Terasz szándéka: lefedni a magyar kulturális, így irodalmi aktualitás minél több területét. 2002-ben – egyfajta leágazásként – létrejött az Erdélyi Terasz című kulturális, irodalmi honlap. /Szonda Szabolcs: Zetelaki E-MIL-tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2004. augusztus 23.
Aug. 22-én véget ért az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Alapítvány a Fiatal Irodalomért (AFI) szervezte III. Kárpát-medencei írótábor rendezvénysorozata. Sántha Attila, az E-MIL elnöke közölte, az összejövetelen több mint száz hazai és magyarországi, felvidéki, vajdasági tollforgató fordult meg Zetelakán. A Népújság Múzsa mellékletét Nagy Miklós Kund, a Romániai Magyar Szó Színképét Szonda Szabolcs, a Krónika Szempontját Papp Attila Zsolt, a nagyváradi Reggeli Újság Múzsák című hétvégi kulturális oldalát Dénes László ismertette. Ezt követően a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztői beszéltek lapjukról. Sor került a Korunk, a Látó, a Művelődés és a bukaresti Magyar Kulturális Intézet bemutatására is. /(nk): Kapuzárás a zetelaki írótáborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2004. november 10.
Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2004. december 8.
A kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazásnak eredményeképpen a „rommagy” közhangulatot enyhén vagy erősebben letargikus árnyalatok uralták, írta Szonda Szabolcs, a lap munkatársa, Háromszéken például sűrűn szerepelt a „nem kellünk nekik”, az „ismét magára marad a székely”, vagy épp a „most hogy fognak örvendeni a románok”. A magyar politikai elitnek sokkal nagyobb felelősségtudattal kell kezelnie a témát, a kisebbségi magyarok képviselőinek hatékonyabb bevonásával. 2004-ben még nem eléggé érett a helyzet a népszavazásra. /Szonda Szabolcs: Nemigen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2005. február 9.
A Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület keretében működő sepsiszentgyörgyi KépVidék alkotócsoport 2001-ben kezdte meg Zágonban a megye falvait képekben megörökítő programját. Zágon után 2002-ben Bodokon, egy évvel később Illyefalván, Kisbaconban és Gelencén, 2004-ben pedig Erdőfülén, Kézdikőváron és Dálnokon jártak a fiatal fotográfusok. „Génjenkben hordozzuk a vonzódást a vidéki életformához” – mondta kiállítás-megnyitó beszédében Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Csigalépcső ifjúsági lap főszerkesztője. /Domokos Péter: A KépVidék a falvakat járja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./
2005. április 23.
Új lapszámmal és egy válogatáskiadvánnyal ünnepelte negyedik születésnapját a Csigalépcső /Sepsiszentgyörgy/ ,,véletlenszerűen adagolt ifjúsági folyóirat”. Szonda Szabolcs főszerkesztő szerint nagy témákat boncolgatnak, de szórakoztató módon próbálnak közelíteni. A négy éve megjelenő folyóirat egyébként támogatásokból éldegél, egy ,,kvázi baráti társaság” munkája. Pénzt ezért nem kapnak, örülnek, hogy megjelenik lapjuk. /(-kas): Szent György-napok: Laza-komoly Csigalépcső-találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2005. október 4.
Október 3-án szerény közönség előtt mutatkozott be Sepsiszentgyörgyön az Új Magyar Szó országos napilap. Domokos Péter területi tudósító megnyitója után az előd adósságát törlesztette az új szerkesztőség. A nemrég megszűnt Romániai Magyar Szó tavaly tárcanovella-pályázatot hirdetett, melyre közel százötven pályamű érkezett, de a csődhelyzetben nem adták át a díjakat. Ezt átvállalta az Új Magyar Szó, és Szonda Szabolcs, a régi és új lap munkatársa átadta az első díjat Váry O. Péternek, a Háromszék munkatársának, valamint a különdíjat a szintén sepsiszentgyörgyi dr. Tompa Enikőnek. /(sz.): Váry O. Péter novelladíjas = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2005. október 21.
Bozóki András magyar kulturális miniszter nyitotta meg az Ezredforduló a magyar képzőművészetben című kiállítást Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Bozóki András a magyar kultúra hírnevének külföldön történő öregbítéséért adományozott Pro Cultura Hungarica emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek, a Magyar Kulturális Intézet havonta jelentkező irodalmi kávéházának keretében kifejtett művészi teljesítményéért. A miniszter felajánlott az árvíz által sújtott erdélyi magyar könyvtáraknak 650 könyvet, köztük a Nagy Könyv verseny döntőjébe jutott tizenkét címet is, 30-30 példányban. A felajánlásról szóló dokumentumot Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vette át, akit a magyar miniszter biztosított arról: román kollégájától ígéretet kapott a hazai magyar könyvtárak hatékonyabb támogatására. Bozóki András bukaresti tárgyalásai során aláírták – az újabb, három évre szóló román-magyar államközi kulturális megállapodás mellett – azt a külön egyezséget is, melynek értelmében – a miniszter szavai szerint – „a legközelebbi jövőben” megnyílik Sepsiszentgyörgyön bukaresti Magyar Kulturális Intézet jó ideje felavatott, de mindeddig működésképtelen fiókintézménye. Alexandru Repan magyarul mondott köszönetet Bozóki Andrásnak az elismerésért. /Szonda Szabolcs: Bozóki András emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2005. november 14.
Bukarestben átadták a Romániai Írók Szövetségének 2004-re szóló díjait, kisebbségi irodalom kategóriában Egyed Péter és Hatházi András írószövetségi díjban részesült. A kolozsvári író, filozófiatörténész, egyetemi oktató Egyed Péter Madonnák porban /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című regényéért kapta az 1500 új lej értékű díjat. Hatházi András kolozsvári színész-rendező, író a szintén 1500 új lejes debütdíjban részesült, Daniló /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című rövidpróza-kötetéért. Idén a magyarokon kívül más nemzeti kisebbség nem kapott díjat, a román díjazottak száma kisebb, mint eddig, nem osztottak díjat gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriában. /Szonda Szabolcs: Madonnák és Daniló. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2006. március 21.
1991 elején Bíró István, az RMDSZ oktatási alelnöke, Lőrinczi Gyula matematikus, egyetemi tanár és Nagy E. József egyetemi adjunktus kezdeményezésére bizottság alakult, hogy a másfél évszázados bukaresti magyar közművelődési hagyományok folytatásaként intézményt teremtsenek. Március 6-án megválasztották a vezetőséget. Az elnöki tisztséget azóta mindmáig Lőrinczi Gyula tölti be. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság az 1857-ben alakult Hunnia Olvasóegylet jogutódjának vallja magát, a társaság jelenleg mintegy ötszáz tagot számlál. Céljuk a bukaresti magyarság művelődési és tudományos életének fellendítése és az Ady Endre Iskola támogatása. Alakulásuk után vissza kellett szerezniük a kommunista rendszerben államosított Petőfi Házat, noha azt a XIX. század derekán a bukaresti magyarok közadakozásból építették. Az RMDSZ vezetősége parlamenti úton szorgalmazta az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megszavazását, ennek alapján 1999-ben a Petőfi Ház újból visszakerült, 2004-ben pedig sikerült a könyvtárat is visszaszerezniük, számolt be az elnök a társaság munkájáról. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője cím alatt eddig két kötet jelent meg, a harmadik, amely 2005-ig foglalja össze az intézmény történetét, a napokban kerül nyomdába. Munkájuk elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Berényi Dénes akadémikus javaslatára BPMT-t fölvette a határon túli magyar tudományos műhelyek jegyzékébe. A bukaresti és ezen felül az ókirályságbeli magyarság közművelődését és egyházainak történetét Bíró István, Takács Pál, Lőrinczi Gyula, Zágoni Albu Zoltán, Bányai László, Árvay Árpád, Árvay Zsolt, Adorjáni Dezső és Szász Ferenc tanulmányai örökítették meg. 2001-ben a BPMT pályázattal elnyerte az Arany János Alapítvány támogatását „A bukaresti magyar diaszpóra szellemi élete” című programjához. Molnár Szabolcs a Bukaresti Tudományegyetem magyar tanszéke, illetve az ennek folytatásaként beindult hungarológiai oktatás adatait dolgozta fel. Demény Lajos akadémikus levéltári felfedezések alapján új adalékokkal gazdagította a bukaresti református egyház és iskola 1848 előtti történetét. Lőrinczi Gyula az 1857-ben alakult Bukaresti Magyar Olvasóegylettel kezdődően a közművelődési szerveződéseket mutatja be korabeli jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok alapján, Bántó István, Tapodi Zsuzsanna, Bányai Éva és Szonda Szabolcs sajtótörténeti tanulmányokkal kapcsolódott a kutatói programba. Az érdeklődők tudják, hogy a Petőfi Házban melyik nap milyen rendezvény várja őket. A hétfői nap például a Petőfi Színköré: irodalmi megemlékezések, színielőadások teszik emlékezetessé az esteket; Kováts László, a kör vezetője tavaly az EMKE Szentgyörgyi István díját érdemelte ki. Baloghy Bibiánna divattervező minden ellenszolgáltatás nélkül készíti a színjátszók és a régizene-együttes jelmezeit. Szerda a tudománynépszerűsítő, nyelvművelő előadások napja, de működik itt komolyzenei klub is Árvay Zsolt vezetésével, ahol rendszeresen fellép az Öllerer Ágnes vezette Lyceum Consort régizene-együttes is. Egy nap az időseknek van fenntartva: klubjuk keretében találkoznak, szükség esetén ingyenes orvosi konzultációban részesülnek. A BPMT Kozma Kiss Tibor ügyvédnek köszönhetően ingyenes jogi tanácsadással is az érdeklődők rendelkezésére áll.. /Barabás István: Tizenöt év a bukaresti magyarságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Emlékeztető: az első évkönyv: A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője 1991-1993 /Kriterion, Bukarest, 1995/
2006. szeptember 9.
Hat megyéből harminc ötödik-kilencedik osztályos diák táborozott a héten Benedekmező házikóiban: a Cimbora gyermeklap legszorgalmasabb olvasói. Programjuk gazdag és változatos volt: még a szobrászkodásba is bele kóstolhattak (Péter Alpár képzőművésszel), versfaragásba (Szonda Szabolcs költővel), drámajátékokba és a történelembe is Kónya Ádám volt múzeumigazgató 1956-os előadásával. /(demeter): Cimborázni jó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2007. április 6.
Leltárt készített az Új Magyar Szó Színkép kulturális melléklete kapcsán Szonda Szabolcs szerkesztő a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtópincében szervezett olvasótalálkozón. Emlékeztetett, négy évvel a romániai rendszerváltás után könyvkiadó híján az ÚMSZ elődje, a Romániai Magyar Szó karolta fel a még nem publikált fiatal költőket, írókat, valamint a Forrás-nemzedéket. A Színkép elődje, a Szabad Szombat melléklet irodalmi pályázatára 1993-ban 150 fiatal jelentkezett írásaival, köztük Bódizs Edith, a Kolozsvári Rádió szerkesztője vagy Váry O. Péter, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztője. Az 1998-ban nevet változtatott melléklet célja közvetíteni a kultúraigénylő olvasók és a később irodalmi lapok felé irányuló szerzők között. Szonda elmondta, visszaszorult a kultúra a lapokban, ideértve az ÚMSZ-mellékletet is. A gyakran változó, majd lecsökkent oldalszám miatt nem jelentkeznek új szerzők. Tapasztalata szerint a kultúra és a pénz viszonyát taglaló rovatok a legolvasottabbak a lapokban. /Domokos Péter: Színkép-szondázás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2007. április 26.
Országjáró körút első állomásaként április 25-én Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban kezdte el nyílt irodalomóráinak sorozatát a Cimbora irodalmi, kulturális diákfolyóirat. Szerkesztői, Farkas Kinga és Szonda Szabolcs a lap szerzőit, Szántai János és Fekete Vince költőket faggatták gyerekirodalomról. /Váry O. Péter: A Cimbora cimborái (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./
2007. augusztus 21.
A felsorolások mindig veszélyesek, valakik kimaradnak. Sepsiszentgyörgyre gondolva emlékezni kell Balogh Lászlóra /1946-2003/, akinek regényírói munkássága a kilencvenes években teljesedett ki. Jánó Mihály művészettörténész munkássága többirányú, a múlt feltárása éppúgy foglalkoztatja, mint a jelen képzőművészete. Nem hiányozhat Zágoni Attila humorista neve sem. Fontos könyvet adott ki Gocz József (3006 év hadifogságban), s több kötetet is megjelentetett Szonda Szabolcs, akit már igazán nem lehet az ,,induló tehetségek” közé sorolni… És fontos tanulmányokat írt a történész és régész Székely Zoltán /1912-2000/, remélhetőleg ezek is megjelennek egyszer könyv alakban. /Bogdán László: Adalék a városhoz és irodalmához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./
2007. december 13.
A Cimbora által kezdeményezett találkozósorozat állomásaként december 12-én Kézdivásárhelyen, a Vigadóban rendhagyó irodalomórán mintegy harminc olvasóval találkozott Farkas Kinga, a népszerű gyermeklap főszerkesztője, Szonda Szabolcs szerkesztő, valamint két meghívottjuk, Fekete Vince kézdivásárhelyi költő és Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró. A gyermeklap szerkesztői tavasszal Sepsiszentgyörgyön, az előző napon pedig Csíkszeredában tartottak derűs irodalomórát. /Iochom István: Derűs irodalomóra Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
2008. április 10.
Miért nem kell erényt kovácsolni a kisebbségi helyzethez tapadó szomorúságból, bánatból, „a szinte tüntetésbe fulladó zokogásból” – erre próbál választ adni az április 9-én kezdődött kétnapos konferencia, melynek címe Humor, irónia, paródia a közép-kelet-európai irodalmakban. A Romániai Hungarológiai Társaság szervezte nemzetközi konferencián, mely a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben kapott helyet, magyarországi, szlovákiai, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a csíkszeredai Sapientia Egyetemen tanító irodalomtörténészek, irodalmárok, néprajzkutatók tartanak előadásokat. A rendezvényt a Szülőföld Alapítvány támogatta egymillió forinttal, ebből, valamint a Communitas Alapítvány finanszírozásával szeretnék nagy példányszámban megjelentetni az előadásokból összeállított kötetet. Több előadó, köztük Szonda Szabolcs, Krebsz János, Demény Péter és Bíró Béla az ÚMSZ főmunkatársa. /Oborocea Mónika: Még több humort! = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2008. szeptember 17.
Szonda Szabolcs egyetemi adjunktus nyerte el versenyvizsgán a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségét, Kiss Jenő igazgató nyugdíjba vonulása után. Szonda Szabolcs a bukaresti egyetem keretében működő Hungarológia Tanszéken végezte tanulmányait, jelenleg ugyanott tanít, és szerkesztőként dolgozik. Két önálló verseskötete jelent meg: 1998-ban Kiegyezés a tükörrel és 2002-ben a Vagyontárgyalás. Szonda szerint jó úton halad a sepsiszentgyörgyi könyvtár digitalizálása. /Bíró Blanka: Új könyvtárigazgató Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./
2008. október 4.
Szonda Szabolcs költő, műfordító, újságíró, lapalapító, egyetemi tanár, doktorandusz – október 1-jétől a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár új igazgatója. Fiatal kora ellenére gazdag irodalmi és szakmai múltat tudhat maga mögött. A vizsgáztató bizottság öt jelölt közül őt tartotta a legalkalmasabbnak. A menedzseri pályázatban kiemelte, hogy a könyvtárat ne csak épületként lássák, hanem kultúraközvetítő és -szolgáltató központnak. Gyakoribb koprodukciós rendezvényeket tervez helyi közművelődési és civil szervezetekkel. A könyvtár honlapját portállá kell fejleszteni, a létező elektronikus katalógust elérhetővé kell tenni az interneten. Harmincnégy évi könyvtárigazgatói tevékenységéért mondtak köszönetet Kiss Jenőnek. /Váry O. Péter: Kultúraközvetítő központot a könyvtárból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2009. január 8.
A Kovászna megyei könyvtár belső katalógusát internetre viszi. A könyvtár www.kmkt.ro honlapján, mely pillanatnyilag fejlesztés alatt áll, nemsokára a címek és szerzők, témák világában is lehet majd tájékozódni, jelezte Szonda Szabolcs igazgató. Az év vége az állománygyarapítás terén is eredményes volt a megyei könyvtár számára, a lexikonok, kézikönyvek mellett, az egyetemmel egyeztetve, a hallgatók által igényelt könyvek közül is sikerült a hozzáférhetőeket beszerezniük, vásároltak továbbá sok szépirodalmi kötetet is. /B. Kovács András: A megyei könyvtár kilép az internetre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2009. február 21.
Csíkszeredai és kézdivásárhelyi megálló után február 20-án Árkoson zárta székelyföldi felolvasó körútját az Erdélyi Magyar Írók Ligája, A körút résztvevői Király Zoltán, Farkas Wellmann Endre, Gáll Attila, továbbá a sepsiszentgyörgyiek, Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs költők. /(vop): A költészettel jelzett tüzecske körül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2009. február 23.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson szervezett író-olvasó találkozót február 20-án. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs, valamint a Kolozsvárról érkezett Király Zoltán, Gáll Attila és Farkas Wellmann Endre költők olvastak fel verseikből. Az árkosi találkozó az E-MIL székelyföldi felolvasó körútjának utolsó állomása volt, előtte a csíkszeredai Corvina Könyvesházban is fellépett a Kolozsváron élő költők csapata, kiegészülve a liga más tagjaival, Lövétei Lázár Lászlóval, Molnár Vilmossal, Muszka Sándorral és György Attilával, az est házigazdájával. Kézdivásárhelyre is ellátogatottak a költők. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető igazgatója a kézdivásárhelyi találkozót tartotta a legsikeresebbnek. /Bonczidai Éva: Vita a tankönyvekről és a költészet hasznáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2009. április 6.
A sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár igazgatói tisztségének elnyerésére kiírt versenyvizsga érvénytelenítését kéri Dan Tanasa, az állam visszaéléseivel szemben védelmező egyesület (FACIAS) elnöke. Amint arról beszámoltunk, a brassói táblabíróság visszautasította Tamás Sándor fellebbezését, és megerősítette a Diszkriminációellenes Tanács korábbi döntését, miszerint a megyei tanácselnök diszkriminált, amikor a magyar nyelv ismeretét is kérte a könyvtár-igazgatói tisztségre pályázóktól. A tavaly szeptemberben tartott versenyvizsgán csak magyarok pályáztak a tisztség betöltésére, és azt Szonda Szabolcs nyerte meg. Codrin Munteanu prefektus elmondta, megvizsgálják az ügyet. A „hivatásos feljelentő” – aki az utóbbi hónapokban tucatnyi, többnyire magyarellenes feljelentést küldött a hivatalos szervekhez – ugyanakkor azzal a kéréssel fordult az ügyészséghez, vizsgálják meg György Ervin jelenlegi alprefektus, korábbi kormánymegbízott tevékenységét, akit csalással vagy hivatali hanyagsággal gyanúsít. /Bíró Blanka: Akcióba lendült a „hivatásos feljelentő”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2009. április 10.
Bíróságon akarja érvényteleníteni a sepsiszentgyörgyi könyvtárigazgató kinevezését Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács egy feljelentést követően diszkriminatívnak minősítette a megyei tanács által meghirdetett versenyvizsgát a megyei könyvtár igazgatói posztjáért, mivel ahhoz a magyar nyelv ismeretét is kérték. Tamás Sándor tanácselnök bíróságon fellebbezte meg a testület döntését, de elutasították keresetét. Ezt követően Codrin Munteanu prefektus a Közigazgatási Bíróságon kérte a versenyvizsga eredményének érvénytelenítését, diszkriminációra hivatkozva. Tamás Sándor kijelentette, nem érvénytelenítik Szonda Szabolcs igazgatói kinevezését, hiszen a Diszkriminációellenes Tanács döntése semmire se kötelezi az önkormányzatot. /K. Zs. : Bírósági per igazgatóváltásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
